Tévhitek a jógáról

„A jóga vallás”
A jóga nem vallás, de nagyon sok valláson belül vannak jóga irányzatok. Azt lehet mondani, hogy a vallásgyakorlás használja a jóga gyakorlatait. Például: minden vallásban vannak jellegzetes testtartások, amik sokszor igen hasonlóak: az összefogott kezek, a lehajtott fej, a csukott szem, a letérdelés, az előre borulás, stb. A vallások által is használt gyakorlatrendszerek tudományát nevezhetjük jógának.

„A jóga sport”
A jóga nem csak sport. A szellemi tudás, megvalósítás, megszabadulás útján használnak gyakorlatrendszereket, amiknek egészségmegőrző és edzettséget, erőt adó hatásuk van. Ezek a jógagyakorlatok. Például: a harcművészetek, amiket vallási szerzetesek közösségei találtak ki és gyakoroltak. A keleti harcművészetek mögött fellelhetjük egy-egy kolostor, szerzetesrend eszmevilágát. A jóga az erdei-szerzetesek, a hindu vagy buddhista rendek (kolostorok) testedző és szellemi gyakorlatai.
Egyes hajdani harcművészetek, ma már „csak sport”-tá váltak. Sajnálatos! Igyekszünk, hogy a szellemi gyakorlás jógája, ne silányodjon „csak sport”-tá.

„A jóga „kisasszony-sport””
Helytelen! A jóga gyakorlatokat a szellemi megszabadulást kereső (hindu, buddhista, stb…)  szerzetesek gyakorolták. Férfiaknak szánt edző gyakorlatok. A női szerzetesrendek később alakultak ki, és a gyakorlatokat ők is átvették.
A jóga tanfolyamokon, ma, nyugaton, a fehér ember társadalmában több a női résztvevő, de férfiak is vannak szép számban.
A jógagyakorlatokkal lehet erősödni és néha igen meglepő testtájékokon is izomlázat tapasztalni. Igény szerint, jóga gyakorlatokkal igen kemény testedzést lehet végezni.

„A jóga női „szeszély”, „játék””
Nem igaz! Bár a nők egy része (szerencsére az érdeklődök kisebbik része) szeszélyből vagy pótcselekvésből keresi meg. Ők azok, akik a leghamarabb lemorzsolódnak. Szerencsére.

„A jóga lényegében annyi, hogy: „nézik a köldöküket””
A jóga lényegében nem csak ennyi! Bár a köldöktájékra vetül ki a hármas erőközpont, a MANIPURA csakra, ami fizikai szinten szabályozza az emésztőrendszert, méregtelenítő rendszert, az inzulintermelést és vércukorszintet, a testhőmérsékletet, az étvágyat és a testsúlyt; érzelmi szinten egyensúlyban tartja a belső feszültséget, a stresszt, az önbizalmat, a kreativitást, a felnőtt énképet és a tudatosságban ezekhez kapcsolódó szemléleteket. Úgyhogy nem olyan nagy baj, ha az ember figyel a köldöktájékára, de azért még sok helyre kell figyelgetni 🙂 .

„A jóga magányossá, magadba fordulttá tesz”
Helytelen! A beteges értelemben vett magadba fordultság, depresszió, önbizalomhiány és az ezekből fakadó magányosság nem a jógagyakorlásból fakadnak. Sőt, a fentebbiek jógagyakorlással kezelhetőek. A haladó jógagyakorló magányossága, a „bölcs” (a „túljutott”) magányossága.

„A jóga kellemetlen testi reakciókat vált ki”
Egyes esetekben igen. A jóga kivált testi reakciókat, de ami ezekben kellemetlen az a testben volt benne. Például: ha valaki húsz évet dohányzott és a tüdeje tele van kátránnyal és a jógagyakorlatok hatására ezt felköhögi, akkor ezt nevezhetjük kellemetlennek. Amennyiben a húszévnyi lerakódott szennyeződéstől köhögve, krákogva félév alatt megszabadul, ez a jóga szempontjából tisztulási tünet és a gyógyulás folyamata. Példákat lehetne hozni az emésztőrendszerre, méregtelenítő rendszerre, vesékre, érrendszerre, ízületekre, tartóizmokra, stb.

„A jóga: csak „ülnek és mormolnak”, esetleg „kancsalul néznek””
A jóga nem csak ennyi, de azért ezek előfordulnak 🙂 . Amikor ülnek és mormolnak, valószínűleg meditálnak és ehhez mantrákat használnak. Amikor kancsalul néznek, akkor valószínűleg a homlokközép tájékára kivetítődő harmadik szemre, a mentális vezérlőközpontra, az AJNA csakrára összpontosítanak. Ezek nem a kezdők jógagyakorlatai…

„A jóga „valóságtól elrugaszkodott, elvont””
A jóga gondolatvilágában valóban jelen van a kifinomult „elvont” összefüggéseken való elmélkedés, sőt az ezek meghaladására való törekvés. A kiegyensúlyozott és már bizonyos tapasztalattal rendelkező jógagyakorlóról pont az elvont összefüggések ismerete és a sokrétű tapasztalata miatt elmondható, hogy az élet kihívásait könnyebben lekezeli, fordulékonyabb, nyitottabb, sokrétűbb személyiséggel rendelkezik és általában ügyesebb…

„A jóga csak a hajlékonyaknak való”
Nem igaz! A jóga mindenkinek való, aki hajlékonyabbá akar válni! Bármilyen korosztálynak és bármilyen fizikai állapotnak a javára válik, ha a fizikai teste hajlékonyabbá, lazábbá, könnyedebbé válik. Sok sikert!

„A jóga olyan emberek számára, akiknek vérnyomás problémáik, szív és keringési rendszer betegségeik vannak nem ajánlott”
De igen, ajánlott! A jóga gyakorlatok által oxigénes vérbőséget érünk el a test bizonyos részein, bizonyos szervekben. A fentebbi betegségekben szenvedők számára ezek a hatások igen jótékonyak. Amit tudni kell, hogy akinek valamilyen betegsége van, az célirányosabban kell gyakoroljon, egyes gyakorlatokat elővigyázatosan, vagy egyáltalán nem végezhet, más gyakorlatokat sokkal rendszeresebben (sőt otthon is) ajánlott végezni.

„A jóga nem „érdekes”, nincs benne „verseny””
A legtöbb sportban több gólt kell rúgni, dobni, a többieknél gyorsabbnak kell lenni, a másikat meg kell ütni, nagyobbat kell átugrani, és nehezebbet kell felemelni, mint mások, és………….. Ez a verseny! Mintegy mellékesen a külső célokra törekvő sport jó hatással van a szervezetre. (Ez az élsportolókra egyáltalán nem vonatkozik, ők általában a sportból fakadóan túlságosan elhasználják bizonyos testrészeiket.)
A jógában nem jellemző, hogy másokkal kellene versengeni, vagy külső célokat kellene elérni. A jóga gyakorlatok kifejezetten az egészségmegőrzést, a fizikai test jó állapotban tartását és edzettséget tűzi ki célul. A verseny az önmeghaladásban fogalmazható meg: éljek úgy ma, hogy holnap jobban legyek, mint tegnap. Ehhez bizonyos intelligenciára, szellemi intelligenciára van szükség (ez manapság nem annyira elterjedt).
A jóga az intelligens emberek sportja és az emberek intelligens sportja.