A hozzáférhetőség érdekében, a nyelvezet gyakran túlegyszerűsített, néha a nyelvtani szabályokat is áthágja, kiemelve és hangsúlyozva a lényeget (ez „ébresztő” műfajban előfordul). A nyelvezet az idegen nyelvű kifejezéseket (terminológiát) igyekszik ritkán használni (de néha elkerülhetetlen). A minimális „szakkifejezéseket” (alapfogalmakat) megtanulni nem szükséges, de jó lenne érteni, hogy a magyarázatoknál használni lehessen. A szanszkrit szavak többnyire az angol (nemzetközi) átírásban szerepelnek, ez nagybetűkkel van szedve (pl.: YOGA). Ritkábban magyar átírásban, kisbetűkkel is megjelennek (pl.: jóga), ezek olvasata közelebb áll az eredeti kiejtéshez.

A jegyzetek törekszenek az anyagot több szögből is szemléltetni.

A normálisan szedett részek lényegesebb kijelentések.

A dőlten szedett részek, inkább magyarázatok, példák, stb.

Az apróbban szedett „(házi olvasmány)”–ok jól kidolgozott anyagok, amik szervesen kapcsolódnak a tanításhoz (és egymáshoz is), de nem kerülnek felvezetésre az órán. Ezek „spirituális átlagműveltséget” nyújtanak és a mélyebben érdeklődőnek vannak szánva.

Az idézetek egy „művészibb” szemléltetést igyekeznek adni.

Ha a jegyzetekben leírtak negyede az olvasó figyelmébe kerül, akkor a jegyzetek céljukat elérték. Tudomásunk van róla, hogy a jegyzetek még mindig tartalmaznak kisebb-nagyobb hibákat, ezekért az olvasó szíves elnézését kérjük. (…folyt.)