Jóga és pszichológia

A jóga, mint szellemi tanítás és a pszichológia, mint tudomány

A szellemi tanításoknak és a modern pszichológiának a tárgya nagyon hasonló. Mind a kettő elemzi az ember kifinomult, elvont, mély minőségeit. Olyan fogalmakat igyekeznek magyarázni, mint a lelkiállapotok- lélek, gondolkodásmód- tudat, tudatalatti (egyéni vagy kollektív)- egyént kondicionáló karmikus alapok, stb.

Ennek ellenére a szellemi tudomány és a pszichológia tudomány egészen más szempontok szerint közelíti meg az embert.

A szellemi tanítások háttér (és alap) tudománya a teológia. Elemzésének alapfogalmai elvontak, egyetemesek és több ezer éves (szinte minden magas kultúrában megjelenő) bölcsességekre támaszkodnak.

A szellemi tanítások egy része erősen kötődik egy bizonyos valláshoz (így annak gondolkodásmódjához és terminológiájához). Ezek a megközelítések kizárólagosan hivatkoznak az illető vallás évezredes történelmére, tanításaira és nagy bölcseire. Ilyen nézőpont általában hit alapon erősen kötődik a saját gyökér hagyományvonalához.

A szellemi tanítások egy másik része egy olyan megközelítést vállal, ami modernebbnek tekinthető, mert ennek a nézőpontnak a lehetősége csak az utóbbi évszázadban (vagy csak az utóbbi évtizedekben) vált lehetővé. Ez a módszer igyekszik szintetizálni a különböző magas kultúrák vallásaiban és filozófiáiban megjelenő bölcsességeket. Az összehasonlító tanulmányozás eredménye az egyetemes igazságok (törvényszerűségek) felismerése és megfogalmazása anélkül, hogy ezt kizárólagosan kötné valamelyik hagyományvonalhoz. Az ilyen nézőpont általában gyengébben kötődik hit alapon és erősebb a racionális elemző képessége.

Ennek a tanfolyamnak a szellemi megközelítése ilyen beilleszkedésű.

A keresztény alapokon nyugvó, modern, civilizált, fehér ember kultúrában élő, nyugati gondolkodású emberre jellemző, hogy gyengül a hit alapú beilleszkedő képessége és erősödik a racionális, tudat alapú megértő képessége. Az ilyen embertípus számára könnyebben hozzáférhető a szintézisre törekvő, egyetemes igazságokat racionálisan megfogalmazni igyekvő szellemi tanítás.

Az ember „működésének” magyarázata során a szellemi tanítások olyan fogalmakra támaszkodnak, mint: egyéni lélek- egyetemes (szent) lélek, egyéni tudat- egyetemes (tiszta) tudat, egyéni önvaló- legmagasabb (isteni) önvaló, Teremtő és teremtés viszonya, Teremtő és teremtmény viszonya, megnyilvánulatlan (transzcendens) és megnyilvánult (immanens) viszonya, megszabadulás, stb. Olyan fogalomrendszert használnak, mint: aura, energiák, erőközpontok, energiacsatornák, energetikai burkok, kozmikus (isteni) energiamezők, tudatközpontok, tudatmezők, rezonanciaszintek, ok- okozati összefüggések, predesztináció, karma, stb.

A pszichológia háttér (és alap) tudománya a biológia. A pszichológia a modern tudományokhoz tartozónak tartja magát (bár, ezt a merevebb tudományok bizonyos gyanakvással figyelik). Mint tudomány, többnyire anyagi alapokra és konkrét megfigyelésekre, kísérletekre, felmérésekre kell építkezzen (háttérbe szorul a filozófiai alapokra való támaszkodás).

Az ember „működésének” magyarázata során a pszichológia az orvostudományra és olyan természettudományokra támaszkodik, mint a biológia, genetika, fajegészségtan, viselkedéstan, stb. A szellemi tanítás és a pszichológia többnyire nem törekednek együttműködésre (bár tanulmányi tárgyuk ugyanaz, az ember). Ennek ellenére, a nyugati emberek nagy része azért nyit a szellemi tanok felé, mert önmaga lélekgyógyásza (pszichológusa?) szeretne lenni.

A következő leckék a szellemi tanítások és a pszichológia közti hasonlóságokat tükrözik. A leckék szervesen kapcsolódnak a jegyzetekben levő információkhoz, de lineárisan (egymás folytatásában) összeolvasva is egy egységes anyagot képeznek. (…folyt.)