A jóga szellemisége a nagy keleti filozófiai áramlatokból ered. Egyetemességét mutatja, hogy mind a védikus gyökerű hindu filozófiák, mind a buddhista filozófiák közt nagy elismertségnek örvend.

A jóga filozófiára jellemző a megszabaduláscentrikusság, az, hogy megoldást keres. Az elmélkedés művészetét nem önmagáért gyakorolja, hanem elérhető emberi célokat tűz ki.

A mély gondolkodás, a kiút keresés és a megoldás egyik leglényegesebb eszköze.

A jógának igen komoly és nagyon sokrétű gyakorlatrendszere van. Felölel olyan területeket, mint a sport, egészségtan, pszichológia, transzperszonális pszichológia, vallásbölcselet, misztika és egyebek. Ez a tárház részben az emberi hiányosságok meghaladására szolgál.

Az eszközgazdagság fő célja a személyre szóló távlatnyitás.

A jelenkori világunkra jellemző a szellemi plafonálódottság, egy kis elbizonytalanodottság és a távlatok ködössége. Ebből adódik, hogy az egyes emberek szellemi információ igénye növekszik. Keresik a kiutat, keresnek VALAMIT.

Erre a keresésre nyújt lehetőséget a jóga több ezer éves szellemi hagyománya, rendszere.

A filozófiai gondolatok, ideák, eszmék egyetemes igazságai idővel az emberben önmaga számára hasznos, gyakorlatias életszemléletté és életvezetéssé érnek.